Texty: Christian Epidemic. Könnyek Könyve. Emberen Felül.

Nepem a karhozottak es bunok nepe
Tul regen elek e romlo testbe
Tisztits meg aldott emberi szellem
Ne kenyszerits mar hogy, elnem keljen,

Eletem egy maganyos arnyek
Ki keset fenti gyermekek torkan
S magam allok most magam elott
Bosszut allni mint duhongo orkan

Tudatara ebresztem a vilagomat
Haldoklunk itt mar mindannyian
Az odon testem, nem lel nyugalmat
Hat kovek alatt hadd nyugodjon sirban

Emberen felul levo eroket
Felismerve, megnyitva
Egyeniseg onallosagat
Elvesztve, modositva
Vilagnak soha nem remelt
Melyseget atjarva
Onnon sorsunkat
Vallalva, iranyitva

Feny csak abban valik aldassa aki vegso
Nem oszthato, utolso es tovabb nem fejtheto
Azt ragadja meg, azt emeli fel, s ujra almodja
A boldogsagot csak az birja el, aki elosztja

Elveszett hitemmel, keseru szavakkal, a tudatom hivott (teged)
Jelekkel melyeket almatlan ejszakam soran magaba szivott